Sziasztok!
Úgy gondoltam, hogy most nem dobok be semmi vicces(nek szánt) köszöntést, mert egy olyan levél landolt a virtuális postaládánkban, aminek elolvasása után én három percig meredtem pislogás nélkül a monitorra. És sajnos a döbbenettől.
A levelet Lola küldte. Mivel tényleg egy személyes problémáról van szó (ami ráadásul eléggé komplex is, és nehéz összefoglalva, röviden az egészet leírni), csak a végkifejletet szeretném megosztani: kicsit elhízott, a jegyei szép fokozatos leromlottak, és szociális kapcsolatok terén ott tart, hogy van a telefonja, és ő.
Reméljük, ez a kis bejegyzés ad egy kis erőt! Bár én nem írok terjedelmes választ, azért egy mondatot engedj meg: ne add fel!
Kedves Lola!
Nagyon-nagyon elgondolkodtatott a történeted, amit elmeséltél nekünk...
Azon gondolkoztam, hogy mennyi ilyen gyerek lehet. Nagyon sajnálatos dolog, hogyha a szülő azt gondolja, hogyha nemi tönkre ment az élete akkor a gyermeke életét is el kell szúrni...
Viszont én megígértem, hogy találunk rá megoldást, és kirángatlak abból a mostani helyzetedből ahol most vagy.
Először is, el kell, hogy mondjam, nagyon büszke vagyok rád amiatt, hogy felismerted, hogy ez ellen tenni kell valamit. Sajnos az ilyen problémák, nagyon sokszor óriási bajokkal fognak végződni.
Semmiképpen sem maradhat ez így..
Ülj le és gondold végig a dolgaid... Gondold végig azt, hogy megadod azt a boldogságot azoknak az embereknek, akik miatt ilyen lettél, hogy Te érzed rosszul magad.
Én a helyedben odamennék a barátnődhöz, és őszintén megköszönném neki, amit eddig tett érted. Még akkor is ha azt a bizonyos legeslegelső lépést azt te tetted meg. Hidd el, nagyon jól fog neki esni, és a továbbiakban még szívesebben fog neked segíteni. ..... Mert most arra lesz szükséged. Arra és az önerődre.
Ezek után, kezdj el mindennap tornázni. Nem kell sokat, csak egy minimálisat, akár kérd meg hozzá a barátnődet, hogy ne kelljen egyedül ,,szenvedned". Ezt tényleg minden nap, és mindig gondolj arra, hogyha elmenne a kedved, hogy ezt az új én kedvéért. Mondjuk csinálj minden nap öttel több felülést, lábemelést, guggolást... stb.
Azután kelj fel minden nap úgy, hogy de jó felkelni, egy újabb, szebb nap lesz, és ma nagyon jó lesz a kedvem.. :) Hidd el, csak felfogás kérdése. És ha valami rossz történik veled, akkor mond azt, hogy : -,,Jó, ennyi volt mára a rosszból, innentől kezdve kiszálltam a spriálból és jól folytatódik a napom.
Amikor délután haza érsz, tarts egy kicsi szünetet, mondjuk háromnegyed órát, amikor azt csinálsz amit szeretnél. Azután a telefonodat tedd le egy helyre, (igen itt megint szükség lesz az önkontrollra), és ne vedd el onnan akár mi is történik. :)
Kezdjél el tanulni. Nem hiszem, hogy most nekem itt prédikálnom kellene arról, hogy mennyire fontos a tanulás, gondolom ezt már ezerszer végighallgattad mást nem a tanáraidtól..
Először kezdjél valami könnyebb írásbelivel, aztán szedj elő valami szóbelit, és így váltsd őket, ezt pont a múltkor olvastam, hogy ez elég hatékony....:) A nyelvtanulásnál a szavakhoz tudom ajánlani a szókártyázást....
Ha tanultál, akkor csinálj valami olyat amit szeretsz... Lassan jön a jó idő, így megkérheted a barátnődet, hogy menjen el veled sétálni mondjuk. Aztán este jöhet a legelején említett torna...
A nap legeslegvégén, fogj egy füzetet, és mindennap írd le csak azt, hogy mi volt jó, és min érzed azt, hogy sikerült egy kicsit változtatnod... :)
Nagyon nagyon remélem, hogy tudtam neked segíteni. Légyszíves írj majd nekünk mert várni fogjuk, hogy hogyan sikerül helyretenned az életed! :)
***Jégvirág***
Ui.: Elnézést, de nem tudtam jobb címet kitalálni...
